L’etimołoja dei toponemi
Texe/Tezze ła vien normalmente dà come da
texe/teze/teje/tedhe/tegie =
fienilihttp://www.filarveneto.eu/wp-content/up ... o-UTET.jpgTexe/teze/tedhe de Ardhegnan-Arxegnan.Arzignanohttp://www.filarveneto.eu/wp-content/up ... ntecio.jpghttp://www.filarveneto.eu/wp-content/up ... -LSDNP.jpghttp://www.etimo.it/?term=tegolahttp://www.filarveneto.eu/wp-content/up ... emeran.jpg???
Ma el toponemo el podaria recondurse a na voxe parałeła al celtico telgja (e interpretà come erba tajà)...
2) lituano
da(l)gė «falce», antico prussiano
doalgis «idem»: antico islandese
telgja «tagliare, squadrare, tagliuzzare» ecc.; (cfr.
bolasa, dolabra ... asnesi da taglio e da spacco)
...
http://www.filarveneto.eu/wp-content/up ... 11/fen.jpghttp://www.vladimirobarocco.it/0fieno.htmhttp://www.filarveneto.eu/wp-content/up ... h-stol.jpgLadino cadorino, zoldano e fassano:
tabià Ladino comelicense:
barco (veneto barckesa/barchessa)
Ceco:
stodolaDanese standaro :
ladeTedesco standaro:
scheuneInglese standaro:
barnSpagnolo:
galpónSuomi:
latoFrancese:
Hangar agricoleMagiaro:
csűrhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C5%B1r A csűr szó a középfelnémet schiur, schür, schir szóból vezethető le, és a 15. században jelent meg a magyar nyelvben. A pajta szó délszláv eredetű szó, modern analógiául szolgálhat a többfunkciójú épületekre használt horvát pojata (’istálló, kamra, csűr’) vagy a szlovén pojata (’szín, kunyhó, csűr, istálló’).
A csűr és a pajta elnevezések a magyar nyelvterület különböző részein jelölik az ugyanazt a funkciót betöltő gazdasági épületet. Mivel az Alföldön gazdaságtörténeti okokból ismeretlen ez az épülettípus, a keleti csűr és a nyugati pajta elnevezések elterjedési területei között a Zagyva–Tarna folyása képezi a meglepően éles határt. A Mátra környékén ismeretes ugyanezen épülettípus estálló elnevezése.
Limburgs:
sjuurNorsk (bokmål):
scheier
Polacco:
stodołaSvedese:
ladugårdNedersaksisch:
schureSiciliano: La
pagghialora è na casuzza vascia unni si sarva la pagghia e lu fienu.